Német elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb XX. századi tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez.

Neki köszönhetjük a digitális számítógépet, a játékelmélet és a kvantummechanika matematikai alapjait.

Magyar matematikus és hadmérnök. Bolyai Farkas fia és egyben tanítványa. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”.

A klasszikus fizika legnagyobb alakja. Tőle kaptuk az egyetemes tömegvonzás törvényét, a klasszikus mechanika alaptörvényeit. Ő vezette be a differenciálszámítást és az integrálszámítást.

Francia matematikus, aki (Pierre Fatou-val együtt) elsőként vizsgálta a komplex számsíkon azt a függvényiterációt, ami végül a Mandelbrot-halmaz alapja lett. Neki köszönhetően ismerhettük meg a róla elnevezett Julia-halmazokat. Nevét mindenki ismeri, akit már egyszer ámulatba ejtettek a Fraktálok. Ha még nem ismered ezeket a törtdimenziós matematikai objektumokat, akkor itt az ideje, hogy megnézd, milyen szép is tud lenni a matematika.

Francia jogász és műkedvelő matematikus. Azzal szerette bosszantani a korabeli matematikusokat, hogy tételeit bizonyítások nélkül publikálta, ezzel nagy fejtörést okozva nekik. Az ő nevéhez fűződik a matematika történet leghíresebb rejtvénye: A Nagy Fermat-sejtés.

Matematikus, aki bebizonyította minden idők leghíresebb matematikai rejtvényét, a Nagy Fermat-sejtést.

A fraktálok fogalmának felfedezője. Ő alkotta meg a legfontosabb fraktált, a Mandelbrot-halmazt. Főműve a Természet Fraktál-geometriája, amiből megtudjuk, hogy a minket körülvevő természet, tele van ezekkel a érdekes és szép struktúrákkal - de erről hallgassuk meg inkább Őt magát!

Német matematikus, aki rövid élete ellenére úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén. Tőle kaptuk a newtoni integrál fogalom ma is használatos formáját.

Itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában az elsők között honosította meg a kísérleteket  és a méréseket. Az ő nevéhez fűződik a klasszikus relativitáselmélet. Felfedezte a Jupiter 4 nagy holdját, ezzel megcáfolva a geocentrikus világképet. Híres pisai kísérletét a Holdon is elvégezték az Apollo 15 utasai 1971-ben.

Olasz fizikus, akire elsősorban a béta-bomlással kapcsolatos munkája, első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán emlékszünk. Fermi 1938-ban fizikai Nobel-díjat kapott az indukált radioaktivitással kapcsolatos munkájáért. Olyan tudósokkal dolgozott együtt, mint Albert Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő. 

Magyar matematikus, publicista, pszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének és a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek professzora. Tőle sokat lehet olvasni például a matematikai játékelmélet és az emberi viselkedés kapcsolatáról.

Ludwig Eduard Boltzmann, osztrák fizikus nevével gimnáziumban találkozunk előszőr, amikor a statisztikus termodinamika törvényeit igyekeznek fizikatanáraink a fejünkbe gyömöszölni. Régebben érettségizetteknek talán halványan feldereng a pV=NkT sokat mantrált egyenlete.
Akik ellenálhatatlan vágyat éreznek a fizika egyetemi szintű hallgatása iránt, azok találkoznak még ilyesmivel is, mint a Maxwell–Boltzmann-eloszlás, Stefan–Boltzmann-törvény, Boltzmann-eloszlás, és a Boltzmann-tényező. 5 gyermek boldog családapjaként a napfényes Grazban dolgozta ki a statisztikus fizika alapjait. Ennek a lényege nagyon dióhéjban annyi, hogy egy fizikai rendszer azért közeledik a termodinamikai egyensúly felé, mert az a rendszer legvalószínűbb állapota.

Amerikai csillagász, planetológus, asztrobiológus. Neki köszönhetjük a világszerte népszerűvé vált Kozmosz: Személyes utazás című 13 részes ismeretterjesztő tévésorozatot. Ő írta a Kapcsolat című regényt, amelyből az azonos című sci-fi film (Contact) készült Jodie Foster főszereplésével.

Ő állította össze azt az üzenetet, amit a Pioneer–10, a Pioneer–11, a Voyager–1 és a Voyager–2 vitt magával egy-egy gravírozott aranyozott fémlap formájában.

Talán minden idők legnagyobb, de minden esetre a legtermékenyebb számelmélésze. Temérdek eredménye mellett neki köszönhetjük, hogy a matematikusok csapatban kezdtek el dolgozni.